| 214-es Csapat |
|
Dokumentumfilm 
 A Magyarországon és Egyesült Államokban forgatott 214-es Csapat végig követi a magyar cserkészek háború előtti működését, számüzetését a háború után, és hazatérését. A film rendezöje, Csicsery György, 11-éves korában lépett be egy Buffalo-i magyar internátusban müködö cserkészcsapatba. Harminc évvel késöb kezébe került több mint egyórányi szines filmanyag amit annak idején egyik Piarista tanárja forgatott a fiúotthon cserkészeinek életéröl. Ebböl a személyes emlékböl indulva szemléli ez a film a különböző ifjusági mozgalmak elmúlt ötven esztendejét. Korszakunk ellentétes idéológiái ütköznek itt egymással. Az ellentétes ideológiák azonban hasonló nosztalgiáikat teremtettek. A magyar kommunista kormány 1948-ban betiltotta a cserkészetet. Ettöl kezdve Magyarországon a cserkészek csak illegálisan tudtak működni. Ivasivka Mátyás, pécsi zenetanár, elvezet bennünket abba a Mecseki erdöbe, ahol az 50-es évek “katakomba korszakában” a cserkészek titokban találkoztak. Magyarországon a kommunista kormány az Úttörő mozgalommal helyettesítette a cserkészetet. 1948 után három úttörő generáció nőtt fel. Az archivumi filmanyag mutatja, hogy az Úttörő mozgalom menyire kiszolgálta a politikai rendszert. Megünnepelték például Fidel Castro és Ho Chi Minh magyarországi látogatását is. Egy 1961-es nagyszabású film beszámol a Úttörő Vasut működéséröl. Az 1989-es rendszerváltozás után az úttörőmozgalom majdnem megszünt. Már 1995-ben a volt Úttörő vasutasok csak egy nosztalgia-ünnepségen emlékeznek vissza vasutas-működésükre. Az Úttörők jövője így bizonytalan. Tagságukat nemrégiben ujjászervezték, és most megpróbálnak mint egy új baloldali mozgalom működni. Életének utolsó interjújában, Bodnár Gábor, a külföldön élö Magyar Cserkészet alapitója, elmondja, hogy a II. világháború és az 1956-os forradalom után kivándorolt magyarok között hogyan élt tovább a cserkészmozgalom. Azt is elmeséli, hogyan segítette 1988-ban Grósz Károly, az utolsó kommunista miniszterelnök a cserkészek visszatérését Magyarországra. A filmben Grósz Károly bevallja, hogy gyerekkorában ő is volt cserkész. Véletlenül éppen ugyanannak a miskolci csapatnak volt tagja amelyiknek Bodnár Gábor volt egyik vezetője. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség, “hidegháborus” feladatát teljesitve, mára a hagyományos magyar kultura és nyelv fenntartásának ápolójává vált. Amit az 1995-ös New York állambeli Fillmore Jubileumi Nagytáborán látunk, bizonyítja, hogy úgy a Cserkészvezetök, mint az Egyesült Államokban és Canadában születtet cserkészek (kik néha már harmadik-generácios kivándoroltak és legtöbbjük soha nem járt Magyarországon) komolyan veszik ezt a feladatot. Időközben Magyarországon az Uttörők szintén szemben állnak a bizonytalan jövővel. Ujraszervezik tagságukat, ahol is mint egy baloldali mozgalom szerepelnek.
214-ES CSAPAT Sándor István Magyarországon és Amerikában forgatták. A film a magyar cserkészet emigrációján és hazatérésén vezeti végig a nézőt. Csicsery György 11évesen lett cserkész, a magyar piaristák középiskolájában, Buffaloban.1988-ban jutott hozzá egy, még 1959-ben felvett, 16 mm.-es filmtekercshez. Afilm ezekkel a nosztalgikus cserkész-képekkel kezdődik, a magyar piaristák éscserkészek amerikai megtelepedésének hőskorából. Változik a kép: Csicsery Magyarországra vezet el, a szétvert magyar cserkészet romjain – ésfelszerelésén – bevezetett Uttörő-mozgalom berkeibe. Kisértetiesen hat acserkészettől – elég ügyetlenül – lemásolt romantika, Fidel Castro és Ho CsiMinh látogatása, a hires Uttötő-vasút, az akkor helyüket a rendszerbenmegtalált – és végeredményben ártatlan - vasutasok nosztalgiája. A „214-es Csapat” nem propagandafilm, a nézőre bizza a döntést. Megszólaltatja az Úttörők vezetőit is. Ugyanakkor elvezet a „Sziklatáborba” hol a sürü erdök mélyén titokban, félve a leleplezéstől – mely később be is következett - rettegések között, deszivósan folyt az igazi cserkészmunka. Korabeli cserkészvezetők, most már öregcserkészek, vezetnek végig a magyar cserkészet búvópatak-évein. Ismét változik a kép: Fillmoreban vagyunk, Bodnár Gábor, Lendvai-Lintner Imre, fiatal cserkészvezetők számolnak be a külföldi magyar cserkészet éveiről. Elmondják, miért is van magyar cserkészet még ma is külföldön, elmondják saját tapasztalataikat,véleményüket is. Elérkezünk a meglepőfordulathoz, melynek „főhőse” pont Grósz Károly, az utolsó „kemény” kommunista miniszterelnök volt. A filmen Bodnár Gábor és Grósz Károly maga mondja el a történetet.
214-es Csapat
|
© 2004- George Csicsery |
